Egyre nagyobb teret hódítanak a mesterséges intelligencián alapuló eszközök. Ma már nem csak a kereskedelemben automatizálnak bizonyos ügyfélszolgálati feladatokat és alkalmaznak a cégek chatbotokat annak érdekében, hogy gyorsabb és hatékonyabb legyen az ügyfélkiszolgálás. A technológia egyre inkább terjed a világban, többek között az egészségügy területén is. Ma már számos chatbotot találunk, amelyek segítenek minket eligazodni az egészségügyi problémáinkkal kapcsolatos kérdésekben, illetve támogatják az egészségügyben is jelen lévő - bár nagyságrendjében a többi ágazathoz képest lényegesen kisebb mennyiségű - automatizálható folyamatot.

A chatbotok olyan számítógépes programok, amelyek az emberi társalgást utánozzák mesterséges intelligencia (AI=artificial intelligence) segítségével. A legelső virtuális párbeszéd is az egészségügyhöz köthető, ugyanakkor az 50 évvel ezelőtt megjelent Eliza még nem tekinthető a mai értelemben vett chatbotnak, mivel működése nem a mesterséges intelligencia elvén alapult. A rendszer egy pszichológust igyekezett „megszemélyesíteni”. A kérdésekre adott válaszai bizonyos kulcsszavakra épültek, elhitetve a felhasználóval, hogy élő személlyel beszélget. Természetesen saját korában, 1966-ban, ez komoly előrelépés volt, és az addig csak a sci-fikből ismert technológia sokakat megtévesztett.

Manapság már több kell ahhoz, hogy bámulatba essünk. Vannak nagyon komplex, már-már „mini dokiknak” megfelelő chatbotok, amelyek a tüneteken keresztül próbálják megfejteni mi is lehet a beteg problémája. Ilyenek a HealthTap és a Your.Md. Ha jobban szétnézünk a világban, kiderül, az egészségügyön belül nehéz olyan területet találni, ahol nem fejlesztettek még chatbotot. Specifikusabb területet fed le a Horus, az Orcam, a BeMyEyes vagy az Aira. Ezek jellemzően olyan asszisztensek, amelyek vakoknak vagy gyengén látóknak készültek: szöveget olvasnak fel, képesek arcokat és tárgyakat felismerni, valamint le tudják képezni a körülöttünk lévő világot. Találunk a mentális egészségünkre segítséget jelentő fejlesztéseket is (Weobot), vagy olyat, amely emlékeztet a gyógyszer bevételére. A Florence kialakításánál elsősorban az idősekre gondoltak, akiknek sokszor okoz problémát a rendszeresen szedett gyógyszerek adagjának és bevételi időpontjának észben tartása. A Kore.ai megoldása – többek között – időpont egyeztetésre, a szükséges szakember elérésére, illetve vizsgálati eredmények iránti érdeklődésre ad lehetőséget.

A fenti példák is igazolják, számos olyan terület van az egészségügyben, melyekben segítségünkre lehetnek a chatbotok. Megrövidítheti például a várakozási időt, illetve nagyobb önállóságot ad a páciensnek, aki a bot alkalmazásával aktívan részt vehet a saját kezelésében, gondozásában. Alkalmas a rendszer a kórházi felvétel előtti információgyűjtésre, praktikus tanácsokkal is elláthatja a betegeket a befekvés előtt. Hányra, hova menjen a beteg, mit vigyen magával, ki és mikor látogathatja, de segíthet a biztosításokkal kapcsolatos kérdésekben is, valamint magánellátóknál a számlázással kapcsolatban is információt adhat. Jó lehet a vizsgálati időpontok lefoglalására, vagy módosítására. A kórházból való távozás után pedig segít az utánkövetésben és állapotkontrollban, de a gyógyszereléssel, diétával, mozgással kapcsolatban is vezetheti a beteget, és a később beérkező vizsgálati eredmények megismerésében is szerepe lehet.

Amire viszont vigyázni kell. A valódi orvos – beteg kapcsolatot semmilyen eszköz, vagy informatikai megoldás nem helyettesítheti. A módszer csak bizonyos ellátási folyamatokban, illetve ezen folyamatok egy meghatározott fázisában használható veszélytelenül. Nagyon óvatosan kell bánni az automatizálással, valamint az algoritmikus működéssel. A folyamatosan – telefonon, vagy személyesen – elérhető humán jelenlét mindenképpen szükséges. Azt sem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a bot rendszeres fejlesztése, “tanítása” elengedhetetlen. Ha bármilyen új szempont jön a rendszerbe, azt lehetőség szerint azonnal meg kell jeleníteni a bot működésében. És még egy. Ahhoz, hogy egy ilyen rendszer megfelelő módon működjön, és valóban segítse, ne pedig akadályozza a betegellátást, a fejlesztésben résztvevő személyeknek ismerniük kell a betegellátás folyamatát és a lehetséges buktatókat.

Magyarország sajnos még gyermekcipőben jár az egészségügyben alkalmazott chatbotok vonatkozásában. A fent elsorolt chatbotok, illetve chatbot-funkcióval rendelkező személyi asszisztensek és applikációk legtöbbje csak angolul „beszél”. Itthon a HealthBot nyerte el idén az Invitech InnoMax üzleti díjat, amely a Grape Solutions Zrt. fejlesztése. Az Uzsoki utcai Kórház segítségével létrejött fejlesztés működése során egy robotprogram teszi fel a kezdeti diagnosztikai kérdéseket a pácienseknek, és mesterséges intelligencia segítségével algoritmikusan reagál a betegek válaszaira. A kérdések-válaszok orvos-szakmai protokollokra épülnek, és abban segítik az ellátórendszert, hogy az ambulancián a korábban már megszerzett információk birtokában a legfontosabbra, a fizikális betegvizsgálatra és az annak kapcsán felmerülő problémákra, kérdésekre lehessen koncentrálni. A bot még fejlesztés alatt áll, így számos egyéb funkcióval fog kiegészülni a jövőben.

Ahogy fent említettem, és a nagyvilág példái is igazolják, a mesterséges intelligencia alkalmazása az egészségügyben is az egyik legígéretesebb irány. A többi előrevivő informatikai megoldás mellet a botok területén is érdemes lenne minél hamarabb új fejlesztésekbe fognunk, majd beintegrálnunk azokat az egészségügyi rendszerbe. A chatbotok hosszú távon rengeteg időt és energiát takarítanak meg a szakembereknek, amely egyáltalán nem elhanyagolható szempont az egészségügyi pályán (is) tapasztalható pályaelhagyás következtében fellépő munkaerőhiány szempontjából. Természetesen egy új technológia bevezetése számos kérdést vet fel. Orvos-szakmai szempontból rendkívül fontos meghatározni azt a pontot, amikor a chatbot már nem elégséges, és az orvost, vagy az asszisztenst mindenképpen be kell vonni a telefonos, vagy személyes konzultációba. Nem hanyagolhatjuk el az új megoldás iránt tanúsított esetleges, és talán jogos idegenkedést sem, amelynek eloszlatásban csak akkor lehetünk sikeresek, ha a chatbotokat a megfelelő módon, belátással, valamint az ellátórendszer megfelelő helyén alkalmazzuk. Ne feledjük, semmi nem pótolhatja a személyes orvos-beteg találkozást, amelynek során az orvos érzi a beteg kisugárzását, hallja a hangját, a szívverését, a légzését, vagy tapintás során érzi az ízület mozgásterjedelmét, a gyulladt terület hőmérsékletét, a szövetekben felgyülemlett folyadék mennyiségét. A személyes kapcsolatot, a bizalmat soha semmilyen applikáció, szoftver vagy eszköz nem fogja tudni pótolni.